Nem kell Török Gábornak lenni ahhoz, hogy már most látható legyen: az alkotmányozás és az elszámoltatás kulcskérdés lesz az ellenzéki pártok és a várhatóan két miniszterelnök-jelölt kampányában, meg persze mindaz, amit a választók gondolnak ezekről. A Fidesz egyelőre hátradől és a kávéját kéri: nyert ügye van, ha az ellenzéket már most sikerül bepasszírozni az alkotmányos puccsisták kategóriájába. De nemcsak emiatt lenne jó, a hat párt ennek még a látszatát is kerülné.
Egyelőre ott tartunk, hogy Márky-Zay Péter három olyan feltételt szabott Karácsony Gergelynek visszalépéséért cserébe, amit csak Dobrev Klára tud azonnal teljesíteni, köztük a fideszes alaptörvény illegitim voltának kimondását, és a kétharmados törvények feles többségű kiiktatását. MZP komoly reménységem, de már azt is fatális hibának tartom, hogy egyáltalán kész visszalépni KG javára, nemhogy konzlib, tehát elvileg joguralom-párti jelölt létére ilyen feltételt támasszon.
Karácsony nem az én világom, de becsülöm azt, hogy élő adásban lemondott erről az őrületről, “politikai humbugnak” nevezve az elképzelést. Mondjuk jobb lett volna, ha ehhez nem állít olyat, ami konkrétan nem igaz, hogy ti. Fleck Zoltán és Vörös Imre már meggondolták magukat, ugyanis semmi ilyet nem tettek. Fleck a Faceboookon, Vörös a DK lapjának cáfolta, hogy letett volna a felessel alkotmányozni javaslatról. Érveik részletesen itt elolvashatók, a lényeg, hogy az alaptörvény alkotmányellenes, és azért jogszerű kiiktatni, mert az Alapvetés C cikke megállapítja:
“Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, valamint kizárólagos birtoklására . Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”
Az utolsó lennék, aki vitatnám, hogy a Fidesz mindent megtett a hatalom kizárólagos birtoklásáért, csak az a kérdésem: ha az alaptörvény nem legitim, és jogszerűtlenül is fogadták el, akkor hogy lehet éppen ennek az egyik passzusát felhasználni a likvidálására? Mert akkor ugye ez a két esszenciális, egy jövőbeni alkotmányban is fontos mondat sem valid. (Ha van önök között alkotmányjogász, kérem kommenteljen itt ezalatt.)
Defining Liberty
The Framers wrote the Constitution to protect the liberty of American citizens. But what exactly did “liberty” mean to them? More importantly, what should it…
A Fidesz alaptörvénye egy nemzeti pátosszal és kollektivista elemekkel átszőtt (mindenki köteles “képességei és lehetőségei szerint az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni”) átlagalkotmány, amely pro forma hozza az alapjogok védelmét, de nem áll ki eléggé az egyén jogai mellett a kormányzattal szemben, nem tiszteli eléggé a magántulajdont (az szerinte “társadalmi felelősséggel jár”), és sok a represszív kitétel (pl. a házasság kizárólag férfi és nő életközössége), az Alkotmánybíróság jogköreit pedig teljesen kiherélte. Mindezen nyilván változtatni kell.
Azt viszont totális tévedésnek tartom, hogy a nép feje fölött megírt, az akkori ellenzék kihagyásával elfogadott alaptörvény helyett jövőre neki kell állni újra alkotmányozni, ezúttal a néppel együtt, ki tudja, hogyan, és aztán a kész terméket népszavazással legitimáltatni. Így biztos nem születik új alkotmány, vagy ha igen, az megint csak az ország egyik feléé lesz. Nincs igény forradalomra, ha az ellenzék győz is, valószínűleg épp hogy meglesz a többsége, úgyhogy azután is együtt kell élnie a nép azon részével, amelyik nem akar semmi ilyet.
Ennél is kétségesebb, milyen politikai tartalommal akarja megtölteni az ellenzék az ország új alkotmányát? Mert ha nem lesz amerikai típusú, amely az ember alapvető, elidegeníthetetlen jogaiból indul ki, ha nem lesz garantálva a tulajdon védelme, ha nem lesznek garanciák egy túlterjeszkedő kormányzattal szemben, akkor bele se kezdjenek. Olyan alkotmány készült anno Amerikában, amelynek filozófiáját az 1776-os Függetlenségi Nyilatkozat alapozta meg:
“Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvésre.”
Tehát figyelem, nem a kormány tesz boldoggá, hanem te magadat, a kormány csak garantálja, hogy ehhez jogod van, és ebben nem akadályoz. Ha ezzel szemben megnézzük, mit is tervez az ellenzék e téren, azt láthatjuk, hogy a Fidesz kollektivizmusát csak egy másik, progresszív kollektivizmusra cserélnék. Feltűnően sok olyat követelnek, ami már most is benne van az alaptörvényben, pluszként pedig behoznák a nem létező “szociális jogokat”, a “munkához való jogot”, a “lakhatáshoz való jogot” – ezen “jogok” ugye az adófizetők oldalán kötelezettségekként jelentkeznek. Ráadásul kijelentenék, hogy “a nagyobb vagyon többletkötelezettséggel jár”, ez egy ökoszocialista biankó csekk a kormánynak, úgy sanyargathatják a felső- és középosztályt, ahogy csak akarják.
A Fideszhez hasonlóan a jelenlegi ellenzék is alkotmányba betonozná adó- és gazdaságpolitikáját, ami jól ellehetetlenítené a rákövetkező, esetleg polgári kormány munkáját. Sebaj. Akkor majd ők fognak újra nekiállni alkotmányozni.
