Ez az év is jól kezdődik: órákkal azután, hogy Németország büszkén bejelentette, 2022-től már nem hat, hanem csak három atomerőműve marad üzemben, három remekül működő, biztonságos reaktort ugyanis lekapcsolnak, az immár francia menedzsment alatt álló Európai Bizottság közleményben tudatta, hogy az atomenergia és a földgáz is megkaphatja az EU-s zöld minősítést.
Ez azt jelenti, hogy mindkettő bekerülhet az ún. taxonómiába, azaz klímabarát energiák lévén, bizonyos feltételek mellett támogathatók lesznek az energiaátállási alapból. Ironikus módon így az atomból épp kiszálló német adófizető más EU-s országok nukleáris beruházásait fogja finanszírozni (ilyenből most van egy tucat), ráadásul – újabb irónia – még simán lehet, hogy rá is lesz szorulva a francia, osztrák, cseh atomenergiára, ha a szél, a víz és a nap – az 5. ötéves tervgazdasági mutatókra fittyet hányva – netán mégsem garantálná Németország energiabiztonságát.
Márpedig nem fogja. Az amúgy sem megbízható három energiaforrás aránya az áramfogyasztásban idén 46-ról 42 százalékra csökkent Németországban, ha ez lesz a domináns energia, akkor tele kell rakni a háztetőket (alig tárolható energiát produkáló) napkollektorokkal, az ország minden négyzetcentiméterét pedig szélerőművekkel, a helyi lakosok nyilvánvaló nagy örömére.
Ugyancsak nagyot nézhettek az öko-küldetéses új német kormány vezetői, amikor meglátták, hogy a földgáz kizárólag akkor kapja meg a zöld plecsnit, ha megújuló forrásokból származik. A német hatóságok egyelőre nem hagyták ugyan jóvá az Északi Áramlat II orosz vezetéket, de ha meg is kapja az engedélyt, az orosz földgáz hétszentség, hogy nem fenntartható forrásból folyik át a németekhez (direkt megkerülve Ukrajnát, de az egy másik történet).
A kötelező oltások kérdése mellett akkor most már ez is megosztja a kormányt: a zöldek és a szocdemek ki vannak akadva, a CO2-szempontból legtisztább atomenergia “greenwashing-járól” beszélnek, a liberálisok úgy tűnik, inkább a franciák mellett állnak, ugyanakkor igazságügy-miniszterük a zöldekkel együtt belengette, hogy szívesen leszavaztatnák a tervet az EP-ben (erre egyelőre semmi esély, lényegében csak az Ausztria, Dánias és Luxemburg támogatja a német ámokfutást).
Atomot nekik!
No Description
A történet kevésbé vicces része az, hogy a németek, pontosabban az ott hihetetlenül erős és lobbiképes atomenergia-ellenes mozgalom hatására (disclaimer: amelynek én sokáig híve voltam) Angela Merkel még 2011-ben, a fukusimai tragédia hatására döntöttek az atomból való kiszállás mellett. Úgy, hogy Németországban se földrengés, se cunami nem veszélyezteti az erőműveiket, komoly baleset ott sosem volt, csak pár rövidzárlat. Fukusimában a sugárzásnak 1 halálos áldozata volt, 18 ezren a cunami matt haltak meg.
A németek nem racionális, hanem érzelmi, ideológiai okokból szálltak ki az atomenergiából, 2030-ig pedig a szénből, és most azon kapják magukat, hogy ők akarják megállítani “Brüsszelt”, nem Orbán Viktor. A zöldek annak az ideológiának a foglyai, hogy az ökológiai, klímabarát erény felmutatása az első, az energiabiztonság, a jólét második. A fosszilis energiát is csak földgáz formájában fogadják el nagyvonalúan, minden mást (szén, olaj) mindenki más számára tiltanának.
Egészen cinikus módon a kínaiaknak és az indiaiaknak is, akik pedig teljes joggal követelik maguknak azt a jólétet és technológiai fejlettséget, amit csak a fosszilis energia tesz lehetővé, és ami a Nyugat páratlan jólétét eddig is lehetővé tette. Jól teszik az ausztrálok is, hogy egyelőre nem a CO2-kibocsátásra, hanem az emberi életekre fókuszálnak és folytatják a szénbányászatot. Még jó. Amíg csak lehet, ki kell használni a Föld természetes adottságait.
Legkésőbb itt jelezném, hogy a klímaváltozást sem nem tagadom, sem nem bagatellizálom, csak a prioritásokon lenne jó változtatni. Problémát kell megoldani, nem újabb szocialista (zöld) emberkísérletet véghezvinni. Helyzet van, igen, de pánik helyett racionalitással, technológiai fejlődéssel, adaptálódással, nagyobb jóléttel kell válaszolni a kihívásra, véletlenül sem a kibocsátás-csökkentés öncélúvá válásával, a fejlődő világ további elszegényítésével.
A németekre visszatérve: nem lehet egyszerre megenni a tortát és megtartani. Nem lehet egyszerre alapozni a kapitalizmusra, és megpróbálni kiiktatni. Nem lehet egyszerre kiszállni az atomból és a szénből (és a jelek szerint, kényszerből, a földgázból), és megtartani az ország ellátási biztonságát és megakadályozni az így is horribilis energiaárak elszabadulását. Ez nem is elsősorban energiapolitikai, hanem gondolkodásbeli, attitüdbeli, filozófiai kérdés.
A zöld szélsőségesek nem az embert nézik, hanem Föld anyácska vélt érdekeit. Gaiára hivatkozva vetnék el a szabad piacot, a szabad kereskedelmet, a növekedést, a prosperitást. A szabadságot. Jobb nem belegondolni, mit hoznának létre helyette.
Korábbi írásom a tárgyban: Klimacsúcs: valakik megint elő akarják írni nekünk, hogyan éljünk.
