1

Antirasszizmus? Helyes. BLM? Nem, köszönöm

Először is szögezzük le, hogy bárkinek a megemlékezését, emlékezetpolitikai gesztusát kifütyülni jelentős tahóság, ezt simán el kellett volna engedni. Másodszor, ezzel szoros összefügésben: a brit játékosok térdelését nagyon is helyes ellenezni, az ugyanis csak felületes olvasatban antirasszista mozzanat, alapvetően más a mögöttes üzenete és története.

Kizárt, hogy a brit térdelőket kifütyülő 30-35 ezer 14 év alatti magyar gyerek pontosan tudhatta, érthette, minek a jelképére is mondott nemet, azt alapvetően szüleiktől vehették át – de kár is lenne túldramatizálni a pár másodperces történteket. A gyerekek nem voltak rasszisták, de nem is úgy tűnik, hogy valamiféle tudatos, woke-ellenes fellépés hősei.

“Volt már olyan, nem a fantázia szüleménye, hogy gyerekek csőre töltött fegyverrel fegyvertelen nőket, öregeket és hozzájuk tartozó kortársaikat kísérték a halálba 1944-ben. Amit a képen látunk az a nyilas hecc, egy megelőző fázisát mutatja” – olvasom döbbenten holokauszt-túlélők gyerekeinek egyik csoportjában, alig akarom elhinni, hogy ott valaki erre asszociálhatott. Van épp elég NER által mentegetett és használt szélsőjobboldali ultra, van épp elég takargatott rasszista szenny a magyar focivilágban, semmi szükség ott pánikolni, ahol semmi ilyesmi nem történt.

Az eset lényegét mindenesetre jól megragadja a Spiked cikke: a letérdelés (amit, még egyszer hangsúlyoznám, egyszerű udvariassági okokból békén kellett volna hagyni) “nem annyira antirasszista gesztus, mint a morális felsőbbrendűség jelzése”, a gyerekek fütyülése-fújolása ennek a jól érzékelt, fentről lefelé történő, jóemberkedő erkölcsi kioktatásnak szólt (Gareth Southgate szövetségi kapitány: “Azért térdelünk, hogy ezzel is nevelni próbáljunk”).

Hungary fans boo when England players take the knee

No Description

Ezért is tévedés azzal az érvvel elítélni a térdelést, amit Orbán fejtegetett egy évvel ezelőtt, hogy az tőlünk kvázi kultúraidegen (“alapvetően volt rabszolgatartók találták ki, Magyarország viszont sohasem volt rabszolgatartó. Minden nemzetnek a saját terheit kell elhordania”), hiszen egyrészt hétköznapi rasszizmus nálunk is volt/van, az oktatás máig nálunk szegregált, nem Amerikában, másrészt egy társadalom simán, azonnal befogadhat korábban idegen dolgokat.

A térdelés gesztusára rátelepedő Black Lives Matterel nem az a baj, hogy idegen, amerikai, hanem hogy Amerika-ellenes, álszent és kirekesztő. Szerencsére rájuk is vonatkozik a szólás és véleménynyilvánítás szabadsága (amit ők másoknál igencsak korlátoznának), csak a sportklubok és -szövetségek, ill. a stadionok mondhatják meg, oké-e ott és akkor egy ilyen megnyilvánulás.

A térdelés Colin Kaepernick amerikaifutball-játékoshoz kötődik aki 2016-ban nem volt hajlandó állva maradni az amerikai himnusz elhangzásakor, inkább leült, pár nappal később pedig már térdelt, hogy így tiltakozzon az ellen, amit ő faji egyenlőtlenségeknek és a feketék elnyomásának nevezett.

Nem fogok felállni, hogy büszke legyek egy olyan ország zászlajára, amely elnyomja a fekete embereket és a színesbőrűeket. Számomra ez nagyobb dolog, mint a futball, és önzőség lenne részemről, ha másképp látnám. Holttestek vannak az utcákon, és emberek megússzák a gyilkosságokat” – nyilatkozta.

Amire Kaepernick utalt, az számos, feketéket sújtó rendőri intézkedés és túlkapás volt, ehhez jött Trayvon Martin három évvel korábbi lelövése, ez indította el lényegében a BLM mozgalmat. Ám semmi sem utal arra, hogy akár ezt a gyilkosságot (az elkövető egy spanyolajkú polgárőr volt, akit végül felmentettek), akár a totális vihart kavart, 2020-as George Floyd-gyilkosságot nettó rasszizmus motiválta volna. A BLM viszont kezdettől ezt sulykolja a valóban felháborító, brutális gyilkosságról, csak azért, mert az elkövető egy fehér rendőr volt. Ez a hangulatkeltés vezetett a fosztogató, gyújtogató, erőszakos, 20 ember életét követelő súlyos zavargásokhoz Amerikában.

A BLM egy marxista aktivisták által létrehozott, szélsőséges lobbi- és kampányszervezet, amely eleve, szisztemikusan rasszistának tételezi az Egyesült Államokat, gyűlöli az amerikai értékeket, az amerikai zászlót, a kapitalizmust, az individualizmust, a fehéreket, a férfiakat, Izraelt. A BLM az antirasszizmus emberi jogi nyelvezetébe csomagolva hirdeti a fensőbbséges, kioktató polkorrekt morált, a jóemberkedő jelzésfelmutatást.

Ideológiájuk központi eleme, hogy Amerika “az őslakosok népirtásán és a rabszolgaságon alapult”, és “továbbra is a színes bőrűek brutális kizsákmányolásán élősködik”, tehát rasszista, valamint szexista és homofób (érdemes elolvasni róluk a teljes háttéranyagot a Discover the Networks oldalán). Ők maguk viszont számos alkalommal uszítottak fehérek, főleg rendőrök ellen, “faji háborúról” deliráltak, követelik a rendőrség lefegyverzését, anyagi támogatásának megszüntetését. Nagyjából elképzelhetjük, mi következne ebből és számos egyéb, erősen kommunista követelésükből – igen messzire jutottak tehát a feketék méltóságának, jogegyenlőségének teljesen legitim követelésétől.

A térdelő sportoló személy szerint nyilván csak bármiféle megkülönböztetés ellen akar tiltakozni – valójában azonban, ezzel árukapcsolva, a szélsőséges woke ideológiát, a BLM-et legitimálja. Hogy egyértelmű legyen: a rasszizmus elleni fellépésre a mai Magyarországon is szükség lenne – erre az importcikkre azonban az égvilágon semmi.