Ez kontextusfüggő – válaszolta a nő. A kérdés pedig nem az volt, zaklatásnak lenne-e tekinthető, ha valaki letapizza őt a folyosón, hiszen erre felháborodva teljesen mást válaszolt volna, nem, a kérdés, amit Elise Stefanik republikánus képviselőnő a kongresszusi meghallgatáson feltett Claudine Gay-nek, a Harvard egyetem elnökének, ez volt: “A zsidók elleni népirtásra való felhívás sérti-e az egyetem magatartási kódexét és a zaklatással kapcsolatos irányelveit?” Erre válaszolta a nő, hogy ez kontextusfüggő.
Ilyen válasz csak és kizárólag Izrael, illetve zsidó “kontextusban” képzelhető el a woke-ká változott amerikai és európai akadémiai szférában.
Az amerikai egyetemek világában nem zavaros mosolyú “nem tudom”, “nem egyértelmű”, “attól függ” a válasz feketék, latinók, melegek, egyéb kisebbségek zaklatására, hanem összegyetemi felzúdulás, kemény elhatárolódás, fegyelmi eljárás, azonnali cancel-olás. Most pedig képzeljük el a reakciót egy ilyen kérdésre: “Az afro-amerikaiak kiirtására való felhívás sérti-e az egyetem magatartási kódexét és a zaklatással kapcsolatos irányelveit?”
Három egyetemi elnöknőt – Gay mellett Liz Magillt (University of Pennsylvania) és Sally Kornbluth-ot (MIT) – hallgattak meg a kongresszusban az október 7-i Hamász támadás óta drámaian megnőtt antiszemita incidensek tárgyában, és az egész így zajlott, ebben a modorban. Egyszerű, világos kérdések, zavaros mosolyú, elkenő válaszok, a szólásszabadságra való hivatkozás, valamint ez: az ilyen népirtásra szóló felhívások “csak akkor sértik az egyetem szabályait, ha ténylegesen cselekvéshez vezetnek.”
‘Does Calling For The Genocide Of Jews Violate Penn’s Code Of Conduct?’: Stefanik Grills UPenn Pres
During a House Education Committee hearing, Rep. Elise Stefanik (R-NY) grilled University of Pennsylvania’s President Liz Magill about antisemitism on her campus and actions to punish those who engage in it. Fuel your success with Forbes. Gain unlimited access to premium journalism, including breaking news, groundbreaking in-depth reported stories, daily digests and more.
Tehát a Harvard, a Penn és az MIT elnöknője szerint a pogromig vezető utat az alkotmányos szólásszabadság kellőképpen lefedi, ha pedig a pogrom megtörtént, utána gondolom elnézést kérnek, és udvariasan, de határozottan felhívják az elkövetők figyelmét az ilyesfajta nem appropriate viselkedés mellőzésére. Ha pedig valamiért mégiscsak elítélik az antiszemitizmust, mindig hozzá kell tenni, hogy az “iszlamofóbiát” is.
Az arrogáns mosolyú, szintén “kontextusról” deliráló Magill meghallgatása után egyébként a UPenn elbukott egy 100 millió dolláros adományt – léteznek még helyek a világon, ahol a dolgoknak következményei vannak.
Nem most kezdődött az őrület az elit Ivy League egyetemeken, de most hág a tetőfokára. Szociológusok és kulturális antropológusok számára aranybánya lehet korunk megannyi kulturális aberrációjának nyilvános demonstrálása: a tudatlanságé, az ostobaságé, az Amerika-ellenességé, az antikapitalizmusé, az Izrael-gyűlöleté és persze régi ismerősünk, a legkisebb triggerelésre előbukkanó klasszik antiszemitizmusé.
Az október 7-én, már órákkal a Hamász támadása után megkezdődött Izrael- és zsidóellenes megfélemlítő akciók nagyjából annak a következményei, ami az elmúlt húsz évben ott, a jövőbeni elit képzésének jeles helyszínein kitermelődött:
- a feminizmust meghamisító dekonstrukciós, interszekcionális genderizmus és az antiszemita “anticionizmus” egymásra találása (ld. a minősíthetetlen Judith Butler ez irányú munkásságát, tőle származik ez az évekkel ezelőtti meglátás is: “Rendkívül fontos, hogy a Hamászt és a Hezbollah-ot progresszív társadalmi mozgalmaknak tekintsük, amelyek a globális baloldal részei”);
- történelemhamisító, posztmarxista, mindenért a “fehér” kultúrát hibáztató “posztkoloniális” ideológiák (amelyek valamiért mindig megkímélik az arab, afrikai, dél-amerikai gyarmatosítást, rabszolgatartást);
- a diákaktivizmus jelent meghamisító “palesztinpárti” kiállása egy olyan országért “a folyótól a tengerig”, amelyről azt sem tudják, milyen folyó, milyen tenger.
A UPenn-en diákok tömegei vonultak végig az “intifádát” ünnepelve “genocídiummal vádolva a zsidó államot, néhányan egy rabbit is zaklattak. Zsidó diákok a szobáikban keresett menedéket, miközben évfolyamtársaik és professzoraik zsidóellenes jelszavakat skandáltak, többen füstbombákat gyújtottak.
A Brown-on a hírhedt “Students for Justice in Palestine (SJP)” már akkor palesztinpárti tüntetést szervezett, amikor a Hamász még bőven gyilkolt és kínzott Dél-Izraelben. Mint egyikük a tömeggel tudatta, “a palesztinok meghalnak az igazságosságért, azért, hogy visszatérjenek földünkre. Dicsőség mártírjainknak a folyótól a tengerig!”
A George Mason egyetemen rátámadtak egy zsidó diákra, letépték a nyakáról a Dávid-csillagot, és antiszemita szidalmakat szórtak rá. Az egyetemi rendőrség máig nem intézkedett az ügyben.
A Harvardon 33 diákszervezet már a támadás napján közzétett egy Hamász-párti nyilatkozatot, amelyben természetesen Izraelt vádolják a gázai erőszak "elszabadulásáért".
A Columbia egyik rendevényén is az október 7-i terrortámadást éltették, a terroristákat "felszabadító harcosoknak", az ártatlan emberek, köztük csecsemők meggyilkolását, lefejezését és elrablását pedig "kreatívnak" nevezték. Zsidó diákok egy sajtótájékoztatón elmondták, hogy az elmúlt hetekben több antiszemita incidensnek, köztük halálos fenyegetéseknek voltak kitéve.
A Cooper Union zsidó diákjai a könyvtárba kellett hogy meneküljenek a felhergelt palesztinbarát tüntetők elől, akik az ajtón dörömböltek és Izrael-gyűlölő jelszavakat kiabáltak.
A Cornell egyetemen ki kellett hívni a rendőrséget és figyelmeztetni a diákokat, hogy maradjanak távol a kóser étkezőtől, miután névtelen antiszemita bejegyzések jelentek meg az egyik weboldalon, amelyekben az épület "szétlövésével", valamint zsidó diákok megölésével és megerőszakolásával fenyegetőztek.
A példákat vég nélkül lehetne sorolni.
Azt, hogy kb. mit kell tudnunk az amerikai elit egyetemek jelenlegi morális helyzetéről, a legtömörebben a Columbián tanító Shai Davidai foglalta össze: "Az egyetemen az erőszak elítélendő, kivéve, ha az áldozat zsidó. Az egyetemen a nemi erőszak elítélendő, hacsak az áldozat nem izraeli."
