0

Nem bírnak leállni: újabb antiszemita rendezvény a CEU-n

Néhány héttel azután, hogy a bécsi Zsidó Diákszövetség Izrael- és zsidóellenes légkörről, antiszemita előadások megtartásáról számolt be Soros György magánegyetemén, újabb érdekes rendezvényt hirdetett meg a CEU, ezúttal annak Szociológia és Szociálantropológia Tanszéke.

Theorizing Injustice: Conceptual Conversations on Palestine” (Az igazságtalanság elméletbe foglalása: fogalmi beszélgetések Palesztináról) címmel indítanak a derék szociológusok új sorozatot, ami azzal függhet össze, hogy a világ összes többi igazságtalansága eltörpül emellett, így egyszerűen alkalmatlan arra, hogy elméletbe foglalják. Ehhez az új elmélethez a) palesztinok, b) zsidók kellenek, köztudomású, hogy ez utóbbiak egyik különösen kellemetlen megjelenési formája az, hogy izraeliek.

Végül is mindenki tudja, hogy ez a konfliktus a világ 1. számú társadalmi problémája, nincs a világon nagyobb injustice, mint ami a palesztinokkal történik.

Ez indokolja, hogy az intézet által fontosnak tartott critical thinking jegyében három olyan előadó osztja meg nézeteit a kérdésről, akik valószínűleg nem fognak éles vitába keveredni egymással arról, hogy a zsidó állam egy utolsó fajgyűlölő, gyarmatosító apartheid-rezsimet tart fenn, amely ha nem lenne, megszűnne az injustice. Az úgynevezett másik oldal képviselője, aki röviden közölné, hogy “jelentős bullshit és antiszemita uszítás, amit itt elmondtatok, drága barátaim, el is köszönök akkor”, nem lesz jelen.

De miből látható, hogy ezt fogják előadni? Néhány percnyi guglizásből.

Kezdjük az első előadóval, aki egyben kakukktojás is, ugyanis dr. Somdeep Sen, a dán Roskilde Egyetem docense a jelek szerint az egyetlen köztük, aki a Hamász fegyveres terrorját teljesen legitimnek tartja a palesztin nép felszabadulása érdekében. Az október 7-i pogrom fényében ezért különösen érdekes pont ennek a profnak a meghívása (nem mintha az ilyennek nem lenne előzménye a CEU-n, lásd itt), aki “történelminek” nevezte a Hamász győzelmét a 2006-os palesztin választásokon.

Sen 2021-ben azzal került be a hírekbe, hogy lemondta új könyvéről szóló előadását a glasgowi egyetemen, mert előtte az egyetem megkérte, hogy beszéde ne sértse az Egyesült Királyság terrorizmusellenes törvényeit. Nos, nem véletlenül sétált ki a meghívásból, a “Decolonizing Palestine: Hamas between Anticolonial and Postcolonial” (Palesztina dekolonizálása: Hamasz az antikoloniális és a posztkoloniális között” c. kötete ugyanis a recenziók alapján a Hamász normalizálásáról, a fegyveres harc igazolásáról szól.

“A szakértők várakozásai ellenére a Hamasz mind fegyveres ellenállásként, mind pedig vezető testületként kitartott az izraeli telepesek gyarmati uralmával szemben” – írja a kötetről nem a Hamász központi parancsnoksága, hanem kiadója, a Cornell University Press. Több könyvrecenzió pedig kiemeli a szerző állításai közül, hogy a fegyveres harccal és a kormányzási kényszerrel valójában a Hamász teremt palesztin identitást, sokkal inkább, mint a Fatah vezette Palesztin Hatóság.

Még egyszer: a CEU előadója számára a terror teljesen legitim eszköz az izraeli “telepes-gyarmati uralom” ellen.

A zsidó állam ellen az Al-Jazeerán rendszeresen uszító szerző, aki az antiszemita BDS-mozgalom támogatója, legutóbb egy interjúban az Izraelt a hágai bíróság elé cibáló Dél-Afrikáról azt mondta: “Dél-Afrika itt a palesztinai eseményekre reagál, saját történelmét szem előtt tartva. A telepes gyarmatosítás és az apartheid Dél-Afrikában megfigyelhető struktúrái nagyon is tükröződnek Izrael állam palesztinokkal szembeni magatartásában.”

Mindez, akárcsak a “genocídium” vádja, teljes elmebaj – de mindez a jelek szerint nemhogy akadálya, hanem feltétele volt CEU-s meghívásának.

A második előadó egy tel-avivi díszzsidó, Gadi Algazi történész professzor, aki meghívását a következőknek köszönheti: “Fő érdeklődési területei Nyugat-Európa 1350 és 1600 közötti társadalom- és kultúrtörténete, a történelmi antropológia, különösen a család, a rokonság és a nemek története, a tudomány társadalomtörténete, a gyarmatosítás és a telepes társadalmak.”

Algazi mindemellett “békepárti” aktivista, a Wikipedia szerint 1980-ban Izrael “megszállási politikája miatt megtagadta a katonai szolgálatot az izraeli hadseregben, és ezért börtönbe került. (…) 2000-ben részt vett a Ta’ayush (Együttélés) zsidó-arab csoport megalapításában, amely számos erőszakmentes akciót szervezett Ciszjordániában a palesztin polgári lakosság támogatására.”

Izraeli professzorunk szeret aláírni: megfúrta volna Izrael OECD-tagságát, ellenezte a német parlament BDS-ellenes határozatát, támogatta a brit Munkáspárt antiszemita vezetőjét, Jeremy Corbynt, “háborús bűnökkel” vádolta meg Izraelt Libanonban és Gázában, felszólította a német kormányt, hogy ne adjon el fegyvereket Izraelnek. Háromszor is megnéztem, de nem láttam, hogy aláírt volna a palesztin terror ellen, most megnézem negyedszer.

A teach-in harmadik előadója nagyon érdekes szakterületet hoz be az izraeli-palesztin dekolonizációs diskurzusba: a hulladékgazdálkodást. Dr. Sophia Stamatopoulou-Robbins ennek a szakértője, a következők mellett: infrastruktúra, környezetvédelem, platform-kapitalizmus, otthon, fogyatékosság és rokoni kapcsolatok. Egyik aláírója annak a lényegében nettó Hamász-párti (a terrorjukat idézőjelbe rakó) nyílt levélnek az amerikai médiához, amely tagadja az izraeli nők megerőszakolását és a kisbabák lefejezését.

“Első könyve, a “Waste Siege: The Life of Infrastructure in Palestine” (A hulladék ostroma: az infrastruktúra élete Palesztinában), amely öt jelentős könyvdíjat nyert, a hulladékgazdálkodást vizsgálja állam híján. Jelenlegi könyve, a “Controlled Alienation: Airbnb and the Future of Home” (Ellenőrzött elidegenedés: az Airbnb és az otthon jövője) a megszorítások és az otthonmegosztás közös világteremtését vizsgálja Görögországban” – olvasható róla a CEU leírásában. A kötet öt jelentős könyvdíjat nyert.

Minden adott tehát ahhoz, hogy a következő hetekben ő és két kollégája az igazságtalanságot elméletbe foglalja: lesz benne legitim terror, izraeli gyarmati uralom, Airbnb, Nyugat-Európa 1350 és 1600 között, valamint palesztin hulladékgazdálkodás. Igazán remek estéink lesznek, a Netflixet felejtsük is el.

Antiszemitizmus újratöltve – avagy mi a halál folyik a CEU-n?