2

Szekunder szégyen: az EU soros elnökének putyini “békemissziója”

Senki ne mondja, hogy nem próbálta meg. Már az első napon – javította ki az ukrán elnököt, nem az EU soros elnökségének második, hanem már éjfél előtt megérkezve rögtön az első napon Kijevbe utazott, hogy tűzszünetre vegye rá az orosz agresszió áldozatait. Illetve nem is meggyőzni akarta Zelenszkijt, hogy hódoljon be a megszállóknak, hanem csak “tájékozódni arról, hol vannak a határai” a kijevi álláspontnak a békefolyamatra vonatkozóan.

Tökéletes, diplomatikus, békepárti álláspont. ’56 októberében sem kellett volna hőbörögnünk Soros György utasítására, eleve el kellett volna fogadnunk, hogy az orosz megszállás reálpolitikai tény. ’89-ben sem kellett volna az oroszokat provokáló módon Nagy Imrét újratemetni és az oroszok kivonulását követe… oh wait.

Az Európai Tanács soros elnöke tehát fogta magát, elment Kijevbe, ahol is előbb “nagyra értékelte azokat a kezdeményezéseket, amelyeket Ukrajna elnöke tett a béke érdekében”, majd jött ez: “A nemzetközi diplomácia szabályai lassúak és komplikáltak. Azt kértem az elnök úrtól, hogy fontoljuk meg, nem lehetne-e a sorrendet megfordítani és egy gyors tűzszünettel fölgyorsítani a béketárgyalásokat. Egy határidőhöz kötött tűzszünet, amely lehetőséget ad a béketárgyalások felgyorsítására: ennek a lehetőségeit mértem föl.”

Ennek a lehetőségei azonban már két éve fel vannak mérve, és a zéróval egyenlőek. Tárgyalni akkor lehet, ha az utolsó megszálló orosz katona is eltakarodott Ukrajnából. Ehhez kár volt Kijevbe utazni, hiszen Zelenszkijék természetesen nem hajlandók olyan területi “kompromisszumra”, ami nyilvánvalóan Ukrajna teljes orosz okkupációjának előszobája. Hogy mi az orosz taktika lényege, és miért nem szabad engedni a követeléseiknek, azt Kaja Kallas észt miniszterelnök itt vázolja logikusan néhány rövid percben:

Kaja Kallas on #Russian Negotiation Tactics #shorts

No Description

Igen, a jó öreg, békét és megegyezést előrevetítő tűzszünet önáltató hazugsága. Ami akárcsak Izraelben, kizárólag a terroristáknak kedvez, hiszen úgy ad nekik időt soraik rendezésére, hogy nem kell előzetes feltételeknek megfelelniük. Ott a túszok kiengedésének, itt a jogtalanul elrabolt területek visszaadásának. Tűzszünet, az. Csak béke legyen, már ha békének nevezzük azt az állapotot, amikor a fegyverek azért hallgatnak, mert az agresszor jól járt.

Az agresszor azonban esetünkben jóval őszintébb, mint őszinte és elkötelezett magyar barátja (aki önmagát Nyugaton jelentős nemzeti szuverenistaként próbálja eladni, Keleten meg egy agresszió áldozatát próbálja meg lebeszélni nemzeti  szuverenitásról, területi integritásról, NATO- és EU-csatlakozásról). Putyin ugyanis most nyerő helyzetben érzi magát az ukrán fronton, esze ágában sincs az orbáni tűzszünetet akár csak mérlegelni is.

“Oroszország nem fogja abbahagyni támadó akcióit, még akkor sem, ha tárgyalások indulnak az ukrajnai konfliktus rendezéséről” – vallotta be Moszkva álláspontját Andrej Kelin londoni orosz magykövet. “Haladunk előre… Tévedés azt gondolni, hogy patthelyzet van a különleges katonai műveleti területen, nincs befagyasztás” – mondta. “Támadásban vagyunk, és egyre nagyobb teret nyerünk”.

“Amíg Oroszország nyer, addig a konfliktus befagyasztásának gondolata egyre népszerűbb Nyugaton. Azt akarják, hogy állítsuk le a harcot a frontvonalon, cserébe azért, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz. Ez rendkívül hátrányos helyzet Oroszország számára: az észak-atlanti szövetség kulcsfontosságú partnerének státusza nem fogja megakadályozni, hogy a Nyugat ismét fegyverekkel árassza el Ukrajnát, és felkészítse a második fordulóra” – adta elő elnöke helyett a napi paranoiát Alekszej Fenenko, a Moszkvai Állami Egyetem professzora is.

Morális relativizmus: a Kreml háborújának kollaterális kára

Orbán persze abban bízik, hogy külpolitikai (vagy bármilyen) elvek által különösebben nem megfertőzött amerikai haverja megnyeri az amerikai elnökválasztást, és 24 óra alatt "békét" teremt. Nem úgy tűnik.

Trump zseniális, Putyin területi hódításait elfogadó 24 órás béketerve ugyanis csak egy nettó zsarolás: "Azt mondjuk az ukránoknak: 'Asztalhoz kell ülni, mert ha nem ültök az asztalhoz, az Egyesült Államok támogatása el fog apadni." Moszkvát pedig a zseniális terv azzal zsarolná, hogy ha nem ül le tárgyalni, újra nő az Ukrajnának szánt amerikai katonai támogatás. Amivel máris ugyanott vagyunk, mint ma.

Tehát még egyszer: mi is történt itten? Magyarország és az EU soros elnöksége képviseletében Orbán Viktor nem a háború kirobbantóját, hanem elszenvedőjét szólította fel "határidőhöz kötött tűzszünetre". Az az Orbán Viktor, aki még néhány hónapja is, Putyinnak kedveskedve "katonai műveletnek" nevezte az orosz agressziót; aki Ukrajnát "nem szuverén" államnak nevezte, Zelenszkijt az "ellenfelei" közé sorolta"; aki máig blokkol egy 7 milliárd eurós EU-katonai csomagot Kijevnek.

Hab a tortán, hogy miközben ő Zelenszijjel találkozott, Szijjártó Péter az őt közvetlenül a háború előtt Barátság érdemrenddel kitüntető Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt telefonon (a hívást a szuverén magyar külügyminiszter kezdeményezte), és mélyen egyetértettek abban, hogy "Kijevnek biztosítania kell valamennyi etnikai kisebbség jogait." Teljesen érthető, én is Lavrovval beszélném meg ezt a problémát.

A Kreml szóvivője egyébként nem várt semmit Orbán kijevi turnéjától. Ez maradéktalanul teljesült is, csak gratulálni tudunk minden érintettnek.