Cikkünk szerzője, Edwin A. Locke objektivista pszichológus, a Marylandi Egyetem R.H. Smith Üzleti Iskolájának vezetés és motiváció tanszékének dékánja, professor emeritus. Írása a Capitalism Magazine-en jelent meg.
A nem szabad országokat a fizikai erő és a csalás uralja. A diktatúrák a szabad világgal fennálló kapcsolataikat arra használják, hogy meg nem érdemelt tiszteletet szerezzenek maguknak, technológiát és pénzt lopjanak, valamint propagandát terjesszenek. Amikor megállapodásokat kötnek szabad országokkal, rendszeresen megszegik ezeket a megállapodásokat, ha valamilyen hasznot látnak benne, és megúszhatják.
Lehet, hogy folytatnak némi becsületes kereskedelmet is, de ne feledjük, hogy a megszerzett pénz és az ellopott technológia egyik legfontosabb felhasználási célja a titkosszolgálatuk és a hadseregük fejlesztése. Folyamatosan fegyverkeznek, és más országokat zaklatnak, sőt akár meg is hódítanak.
A szabad, kapitalista országok önkéntes kereskedelem útján tartanak fenn kapcsolatot egymással. Alig van – ha egyáltalán van – ösztönzőjük a csalásra vagy a háborúra. A háború elpusztítja a gazdagságot. Érdemes megjegyezni, hogy ha nem léteznének fejlett fegyverekkel rendelkező diktatúrák, a szabad országoknak nem lenne szükségük több ezer atomrakéta gyártására.
Ha ezek a diktatúrák eltűnnének, kialakulhatna egy ésszerű és biztonságos tendencia a nagyszabású nukleáris leszerelés felé.
A Jelenések könyvének 6. fejezetében az Apokalipszis négy lovasa olyasmit szimbolizál, ami az utolsó ítéletre emlékeztet. A lovak fehér, vörös, fekete és fakó színűek. Az értelmezéstől függően a hódítást (vagy járványt), a háborút, az éhínséget és a halált (vagy pestist), azaz: a világ végét szimbolizálják. Állítólag Isten büntetését jelképezik a hit elutasításáért, és egyesek szerint előrevetíthetik Krisztus második eljövetelét, amikor minden elszámolásra kerül.
Az URWA-ügy: hogyan segíti az ENSZ fenntartani a palesztin terrorizmust?
A jelenkori Apokalipszis négy lovasa Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea. Ezeket az országokat a hódítás, a háború, az éhínség és halál jellemzi – és nem szabad megpróbálnunk barátságot kötni velük.
Ezeknek az országoknak öt, a szabadságot és az életet elnyomó közös jellemzőjük van:
- Mindegyik totalitárius diktatúra, amely megtagad polgáraitól minden politikai jogot. Így egypárti rendszerek; elnyomják a szólásszabadságot és a sajtószabadságot; politikai pereket rendeznek és politikai büntetéseket szabnak ki; valamint megtagadják a magántulajdonhoz való abszolút jogot. Az állampolgárok kénytelenek az államnak engedelmeskedve élni és/vagy meghalni.
- Ezek az országok mind imperialisták. Ha megúszhatják, terrorizálnak, zaklatnak, uralnak vagy erőszakkal elfoglalnak más országokat, mert ki akarják terjeszteni a hatalmukat.
- Szenvedélyes félelmet és gyűlöletet táplálnak a szabad országok, különösen az Egyesült Államok iránt, mert az rendelkezik a katonai erővel, amellyel bármely agresszort megsemmisíthet, és - ami még fontosabb - az Egyesült Államok a legjobb formájában erkölcsi és gyakorlati elutasítását jelenti azoknak az uralkodóknak, akik hatalmukat kizárólag fegyveres erővel szerzik meg és tartják fenn.
- A kényszerítés érdekében a Négy Lovas erkölcsi és gyakran anyagi támogatást nyújt egymásnak, például élelmiszerrel látják el a lakosságot az éhezés megelőzése érdekében, és olyan árukat biztosítanak, amelyeket a szabad országok nem szállítanak. Emellett katonai technológiákat, például fegyvereket is megosztanak egymással. Olyan nukleáris rakétákat birtokolnak vagy gyártanak, amelyek képesek elérni az Egyesült Államokat és más szabad országokat. Rendszeresen azzal fenyegetőznek, hogy bevetik ezeket a fegyvereket.
- Ezek közül a legkevésbé kapitalista országokban (Iránban és Észak-Koreában) nagyon alacsony az életszínvonal, sőt éhínség is uralkodik.
Összefoglalva: ezeknek az országoknak megvan a szándékuk és a képességük arra, hogy elpusztítsák a szabad világot, és egy új sötét korszakba taszítsanak minket, amelyben ők lennének az uralkodók - ez lenne a valódi apokalipszis.Hogyan kell tehát kezelnünk az ilyen nemzeteket?
Trump háborúja: tényleg Amerikától kell félteni Venezuela olaját és erőforrásait?
Van megoldás: egy szabadságon alapuló új világrend.
A világ szabad nemzeteinek össze kell fogniuk annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben elválasszák egymástól a saját világukat és a szabadság nélküli világot.
- Az első feladat annak kimondása és bizonyítása lenne, hogy az egyéni jogok objektívek, azáltal, hogy megmutatjuk: ezek képezik az emberbarát boldogulás alapját, és az egyetlen utat az emberek békés együttéléséhez.
- Hozzunk létre egy új szervezetet, a Szabad Nemzetek Társaságát, amelynek objektív tagsági követelményei vannak, például két vagy több valódi párt engedélyezése, tisztességes szavazás, a szólás- és sajtószabadság, a hatalmi ágak szétválasztása, a magántulajdonhoz való jog, valamint a „politikai” bűncselekmények miatti üldözés tilalma. A Négy Lovas nem felelne meg ezeknek a követelményeknek, ahogyan az olyan jelentéktelen diktatúrák sem, mint Kuba vagy Venezuela.
- A szabad nemzetek előnyben részesítenék az egymás közötti kereskedelmet. Amennyire csak lehetséges, elkerülnék, vagy legalábbis korlátoznák a diktatúrákkal folytatott kereskedelmet.
- Kölcsönös védelmi szerződésük lenne, hasonlóan a NATO-hoz, és minden csatlakozni kívánó nemzetnek hozzá kellene járulnia pénzzel, katonákkal és fegyverekkel a közös védelemhez. A közös katonai szervezetnek képesnek kell lennie bármely ellenség legyőzésére - az ellenség biztos megsemmisítésére, ha támadás érné őket.
- Arra törekednének, hogy társadalmi szinten elszigeteljék magukat a nem tagállamoktól, például nem szerveznének közös sporteseményeket, nem fogadnának tőlük vendégművészeket vagy tudósokat, nem tartanának velük szakmai találkozókat, nem fogadnának vendégkutatókat, nem szerveznének városnéző túrákat és hasonlókat. A tisztesség illúziójának lebontásával megszűnne az a burkolt erkölcsi jóváhagyás, amelyet a diktátorok az ENSZ-től kapnak.
Hogyan fogadnák az ilyen elképzeléseket? Ezt nem lehet megmondani. A diktátorok szubjektivisták, és nem szeretik, ha azzal az indokkal utasítják el őket, hogy objektíven erkölcstelenek. A tagadáson túlmenően dühbe gurulnak és fenyegetőznek, ha ellenállnak nekik. Figyeljük meg kedvenc és egyben legnevetségesebb érvüket: „Minden védekezési kísérlet ellenünk agresszió.”
Emlékezzünk továbbá erre a gyakori állításra is: „Nekünk megvan a saját demokrácia-fogalmunk.” Hát persze, hogy megvan, úgy hívják, hogy diktatúra!
A diktátorok megbékéltetése csupán megerősíti őket abban a hitükben, hogy az agresszió előnyös számukra.
A szabadság soha nem biztosított. Ahogyan mindig lesznek utcai bűnözők, úgy mindig lesznek olyanok is, akik erőszakkal akarnak uralkodni mások felett. Mint azt már sokan kijelentették, a szabadság megőrzéséhez örök éberségre és folyamatos cselekvésre van szükségünk - ideértve az erkölcsi bizonyosságot, a legfejlettebb technológia és megállíthatatlan fegyverrendszerek kifejlesztését.
Valamint egy olyan új világrendet, amely a lehető legnagyobb mértékben elválaszt minket a nem szabad világtól.
Objektivizmus: a racionalitás és a szabad akarat filozófiája
