Múlt csütörtökön a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) úgy döntött, több okból is komplett hülyét csinál magából és a nemzetközi jogból, és elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Yoav Gallant volt védelmi miniszter ellen “háborús és emberiesség elleni bűncselekmények” okán. A vicc, ill. a balansz kedvéért elfogatóparancsot adott ki Mohammad Deif Hamász-vezér, az al-Kasszám Brigádok volt parancsoka ellen is, akivel az apró gond csak az, hogy már rég halott.
Két terrorista meg egy terrorista az három terrorista. Mit számít, hogy az egyik fél megszervezett, a másik meg elszenvedett egy népirtó pogromot, és válaszul katonailag akar ellehetetleníteni minden ilyesmit a jövőre nézvést? A bíróság nem azért bíróság, hogy gondolkodjon, racionálisan megindokolt morálja legyen, és utánanézzen alapvető tényeknek.
Az ember azt se tudja, hol kezdje, annyi sebből vérzik ez a teljesen nyilvánvalóan politikai szándékú, hazug, tettes és áldozata közé egyenlőséget tevő döntés, amelyet a Hamász nem véletlenül az elsők között üdvözölt. Karim Ahmad Khan főügyész szerint az izraeliek azzal követik el a genocídiumot, hogy halálra éheztetik a gázaiakat: “szándékosan megfosztották a gázai civil lakosságot alapvető javaktól, beleértve az élelmiszert, a vizet, az áramot és az orvosi ellátást”, a “civilek elleni széles körű és szisztematikus támadás” részeként.
A valóság ezzel szemben az, hogy bár Izraelnek teljes joggal vannak kétségei a segélyek Hamász általi lenyúlása miatt, az ország – amelynek ez egyáltalán nem volna kötelessége, hiszen kivonult Gázából – havonta átlagosan 3729 élelmiszerkamiont küld, ill. enged Gázába, ez naponta átlagosan 3374 kcal-t jelent fejenként, ami közel kétszerese egy átlagos felnőtt ember szükségletének.
Lawyer accuses ICC of ‘anti-Semitism’ over Netanyahu arrest warrant | LBC
Matt Frei debates with UK lawyers for Israel’s Natasha Hausdorff, who brands arrest warrants against Netanyahu ‘unlawful’. ‘Is it not possible for Israeli politicians to commit crimes against humanity, regardless of their ethnic and religious origin?’ ‘You’re now putting words in my mouth.’
Az övezetből folyamatosan közvetített szívszorító képek a sok civil halottról és a menekültek ellátási gondjairól csak és kizárólag a területet eddig uraló fegyveres iszlamistáknak köszönhetők, akik lenyúlják, majd drágán eladják a segélyt – meg akik eleve megtámadták Izraelt. Soha ne feledkezzünk meg arról a tavalyi október 7-éről, ami kiváltotta Izrael legitim válaszreakcióját.
De nem is ezzel kellett volna kezdenem, hanem azzal, hogy hogy jön egyáltalán az ICC ahhoz, hogy Izrael felett rendelkezzen? Izrael nem része az ICC-t megalapító szerződésnek, a Római Statútumnak (ahogy egyébként Amerika sem), a bíróság joghatósága nem terjed ki rá, ezért az igen tisztelt bíróság ahhoz a trükkhöz nyúlt vissza, hogy még 2015-ben államként ismerte el a nem létező “Palesztinát”, értsd, a Palesztin Hatóságot, hogy megindíthassa az eljárást.
Találóan foglalta össze a lényeget Eugene Kontorovich, a világhírű nemzetközi jogász: “Egy illegitim bíróság megalapozatlan feljelentések alapján, hamis bűncselekmények miatt adott ki elfogatóparancsot egy nem létező állam nevében, egy nem tagállam ellen.” De nevezhetjük másként is: ez semmi más, mint az Izrael ellen folytatott antiszemita, szélsőbalos, “globális déli” hadviselés folytatása más eszközökkel.
A Római Statútum ráadásul az ún. komplementaritás elve alapján meg sem engedi az ICC-nek, hogy beavatkozzon, ha az érintett ország jogállam, ergo meg tudja vizsgálni a saját állampolgárait (júliusi adat: az izraeli hadsereg 75 bűnügyi nyomozást és 60 műveleti vizsgálatot indított az IDF háború alatti magatartásával kapcsolatban).
Egyáltalán nem zavarta az igen tisztelt bíróságot, hogy egy nyugati típusú liberális demokrácia, a független intézményrendszerrel rendelkező Izrael legitim, elszámoltatható miniszterelnöke ellen lépnek fel, holott ha Izrael vezetői valóban elkövettek háborús bűnöket, azt a független igazságszolgáltatás ki tudja vizsgálni, eljárást tud indítani. Ha kell. De semmi ilyesmi nem történt. Az ICC szándékosan úgy tesz, mint ha valami harmadik világbeli latorállam elszabadult vezetőit kéne megfékeznie.
A Római Statútumot aláíró 123 országnak tehát elvileg kötelessége lenne eljárni az ilyen elfogatóparancsok esetén, ami azt jelenti, hogy Netanjahut és Gallant le kellene tartóztatniuk, ha netán a területükre lépnek. Erre bíztatta az EU tagállamait az unió külügyi főmegbízottja, a zsidó államot hetente rendre utasó és kioktató Josep Borrell, akinek hamarosan lejár ugyan a mandátuma, de gondolta, utoljára még árt egy kicsit.
Kiálltok Izrael mellett? Remek, akkor viszont felejtsétek el Iránt
És most mély levegőt kell, hogy vegyek: az egész EU-ban Orbán Viktor volt az egyetlen vezető, aki pontos, határozott és morálisan megalapozott választ adott erre a szégyenletes, előítéletes bírósági döntésre.
Orbán nemcsak azt merte (ezt az EU-ban már lassan merni kell) megállapítani, hogy az elfogatóparancs kiadása "felháborítóan pimasz és cinikus döntés", de azt is bejelentette, hogy "nincs más választás, szembe kell szegülni ezzel a döntéssel", meghívja Budapestre Netanjahut, akinek garantálni fogja, hogy "ha eljön, a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz Magyarországon, "nem fogjuk követni" az ebben foglaltakat.
Igen. Pont így.
Nincs kedvem ezredszer elmondani, mit gondolok amúgy a NER-ről: aki csak egy sort is olvasott tőlem, tudja. De az van, hogy nem kell csomagban kezelni senkinek, semmilyen kormányzatnak a ténykedését. Kifejezetten tiszteletre méltónak találom Orbánék folyamatos kiállását a zsidó állam mellett, szembemenésüket e téren az EU-val, amely láthatóan a maradék józanságát és objektivitását is elveszíti, ha Izraelről van szó.
Ezt az Izrael melletti egyértelmű, no-nonsense kiállást egyébként - már csak történelmi okokból is - bármely magyar kormány vezetőjétől elvárom, tekintve, hogy a magyar állam volt az, amely 1944-ben közreműködött közel félmillió magyar állampolgár deportálásában, megsemmisítésében.
Nem érdekel, mi motiválja ebben Orbán Viktort, és az sem, hogy az EU, amely a mainstreammé vált palesztinpárti közeg álláspontját osztja, mit gondol ez ügyben róla (más kérdésekben nagyon is érdekel). Örülök, ha Orbánék megvétózzák az EU eszement Izrael-ellenes nyilatkozatait, és nem, egyáltalán nem fogadom el, ha ugyanezzel az eszközzel élnek Moszkva vagy Peking érdekében. Két külön dologról van szó. Az egyik morális, a másik nem.
Meg egyáltalán: miért kéne betartani egy egyszerre illegitim és immorális bírósági határozatot? Miféle áldemokratikus szervilizmus ez? Orbánék lépése látványos, szimbolikus lépés, egyfajta polgári engedetlenség Európában, és bármennyire szívesen látnék már egy kormányváltást 2026-ban idehaza, nagyon remélem, hogy ez a magatartásuk iskolát teremt az EU-ban.
Ez van. Tessék önállóan gondolkodni. Ha tisztáztuk, mit értünk morálon, és egyetértünk, akkor ezt meg tudjuk vitatni - addig nem.
(Borítókép: novinite.com)
