A java még csak ezután jön: Izraelnek dűlőre kell jutnia abban, mit kezd a közvetlen szomszédságában lévő Gáza terrorista tűzfészkével. Most még csak szarrá bombázzák, nagyon helyesen, a Hamászt, és annak riválisaiból tettestársaivá avanzsált iszlamista haverjait – de hamarosan nemcsak a blokád fenntartásának mikéntjéről, hanem új okkupációról is döntenie kell.
Pedig nem is olyan régen, 2005-ben hagyták ott Gázát. Mintha csak tegnap lett volna: Saron feltette a kérdést, azt akarjátok, hogy kivonuljunk? jó, mondta, kivonulunk, előidézve egy jelentős nemzeti traumát, izraeli állampolgárok, vallásos zsidó emberek élőben közvetített, izraeli rendőrök általi elhurcolását saját választott otthonaikból. Mert területet békéért. De sikerült?
Jól emlékszünk, mi történt ezután: Gáza új urai tönkretették a virágzó izraeli gazdaságokat, hogy végképp semmi ne működjön, aztán jó két évig egymást nyírták, végül győzött a Hamász, amely azóta is rendszeres rakétazáporokkal, terrorléggömbökkel és merényletekkel hálálja meg a zsidóknak az önfeladást. Most meg kiderül, hogy nem is hülyék, a mostani rakétázás csak elterelés volt, hogy közben jól elárasszák Izraelt a khm, civil szférájukkal.
Ne hárítsunk
A holokauszt óta nem halt meg ennyi zsidó egy napon, mint szombaton, csak egy jól sikerült 20. század eleji lengyel vagy orosz pogromhoz mérhető, ami történt. A barbárok nem maradtak a kapukon kívül, csak az elhíresült határ menti rave partyn legalább 260 fiatalt lőttek és gránátoztak le, a többi 800-at (gyerekeket, időseket, incl. holokauszt-túlélőket) az ország több más pontján gyilkolták meg. Túszok tucatjait szedték, velük jó esetben Izraelt zsarolják meg, rossz esetben a napokban végeznek velük.
Mindezt miért? Mert zsidók (voltak).
Elemzések sokasága boncolgatja most, melyik izraeli állami szerv hol hibázott, és nehéz bármelyikre is azt mondani, hogy nincs igazsága. A katonai vezetés, a hírszerző szolgálatok, Bibi, az igazságügyi reform vitájába belemerülő, kifelé alig figyelő társadalom – mindenkinek megvan a maga szerepe a hibák felhalmozódásában, de azért ne tévesszünk perspektívát.
Nem Bibi és nem a Moszad felelős a mészárlásért, hanem a fél világ médiája által csak “militánsoknak”, “szélsőségeseknek” nevezett iszlamo-fasiszták. Ne mossunk össze dolgokat. Bibi és a kormány később akár bele is bukhat a hibákba – de fókuszunkat, a tényleges felelősséget ne hárítsuk rájuk.
Nézzünk magunkba
Még pár bekezdés a másodlagos felelősségről, mielőtt jön a jó hír: a Nyugat természetesen mélyen magába kell, hogy nézzen. Az EU első, példamutató döntése (amit órákkal később egy példaértékű, zavart visszavonulás követett) nyomán mindenhol le kell állítani a palesztinok segélyezését. Elég abból, hogy a Hamász hardcore és a Palesztin Hatóság reformnyilasai – mindenki által évek óta tudva – eltérítik a pénzeket, abból fegyvereket vesznek, terroralagutakat ásnak, antiszemita tankönyveket nyomtatnak.
Antiszemita hazudozók: akik nem tudják elfogadni Izrael létét
Meg kell szüntetni a politikai párbeszédet a Hamásszal most szolidáris ramallahi elnökséggel - nem mintha ezzel megúsznák, hogy inkább előbb, mint utóbb megpuccsolják őket - , be kell zárni a nyugati palesztin nagykövetségeket, hiszen mindenki számára világos lett, hogy egy követ fújnak. Fel kell számolni az Európában működő palesztin "szolidaritási" hálózatokat, a merényleteket ünneplő fanatikusok szervezeteit, amelyek inkább ártanak a nemzet biztonságának, mint segítenek.
Ki kell közösíteni az NGO-k világából a palesztin terrort évek óta mentegető Amnesty Internationalt, a Human Rights Watchot és mindenkit, aki morális relativizmusban, tettes és áldozat összemosásában, egy szintre helyezésében utazik, terrort menteget, "apartheid államról" delirál. A Hamászt és haverjaikat pedig, nem tudom mondtam-e már, szarrá kell bombázni. Elég volt ebből. Izrael azért jött létre, hogy az soha többé ne történjen meg.
Elég abból is, hogy évtizedek óta megy a hazug középút keresése, agresszor és áldozat megbékéltetése, az egyrészt-másrészt, a "na jó, de ott a telepespolitika", "ott az al-Aksza mecset", "és az évtizedes megszállás?", a "de hát ők az elnyomók", és különben is, "Netanjahu". Elég Izrael állandó emberi-jogi kioktatásából, a kettős mérce normalizálásából, a magát "anticionizmusnak" álcázó antiszemitizmus megtűréséből a nyugati közbeszédben, amely annyira mainstream lett, hogy az ellene történő tiltakozást tartja szélsőségesnek, elfogultnak.
És aztán milyen szép, amikor évről évre minden holokauszt-megemlékezésen elmondják, hogy soha többé. A halott zsidókkal tud valamit kezdeni Európa - az élő, erős, visszacsapó zsidókkal már nem.
Most pedig a jó hír
Nem tudom, minden rosszban van-e valami jó, de a mostani tragédiának van egy jó oldala is: ezek után nem lesz önálló állama a palesztinoknak. Vagy ha igen, az csak egy morálisan végképp degenerált, nihilista világban lesz lehetséges, itt azonban még szerencsére nem tartunk.
A nyugati világ évek óta prédikálja Izrael számára is saját közel-keleti hittételét, a "kétállami megoldást", ami majd elhozza a Kánaánt: egy zsidó és egy palesztin állam, békés egymás mellett élésben, talán még kézen fogva el is sétálnak a naplementébe. Milyen szép pár.
Teljes nonszensz. Többször megpróbálták, felajánlották nekik, engedményeket tettek - nem kellett. Nem akarják. Válaszul mindig nekiálltak zsidókat ölni.
Az önálló palesztin entitás egy reálisan létező rémálom lenne, egy folyamatos, napi fenyegetése a zsidó államnak. Irán és Katar pénzelné, hiszen a gazdasághoz nem értenek, totálisan felfegyverkeznének és készülnének arra, ami valójában kezdettől fogva a valódi céljuk: az egyállami megoldásra, az egységes, iszlamista, judenfrei Palesztinára. Nem hisz nekem, nem ez a cél? Kérdezzen meg bármely BDS-aktivistát.
Egy önálló államot ki kell érdemelni, nem elég bejelentened, meg hogy a világ elfogadja, hogy nép vagy. Nézzük csak meg a főbb feltételeit egy államalapításnak: "világosan meghatározható területen kell léteznie". Már itt vége a dolognak, hiszen eddig is visszautasítottak minden területi alkut, plusz soha nem fogadnák el, hogy"területet békéért". Esély sincs értelmes határok meghúzására, ami reális lenne, az számukra "bantusztán".
"Állandó lakossággal kell rendelkeznie" - mi lesz Gázával? Mi lesz azzal a sokmillió palesztin "menekülttel", akiket az új hazába importálnának, pl. a zsidók kiszorítására? " Kormánya kell, hogy legyen." Lenne kormánya: nem ez a silány, korrupt Abbász-féle, hanem olyan, mint amit 2007 óta Gázában látunk. Garantálná egy ilyen kormány zsidó szomszédja biztonságát, határait? Betartaná a nemzetközi jogot, az emberi jogokat? Lennének szabad választások? Ne vicceljünk már.
Azzal, hogy a Palesztin Hatóság elnöke kiállt a Hamász akciója mellett, egyértelművé vált, hogy a palesztin álom az önálló állami entitásról teljesen szertefoszlott - nagyon helyesen. Önmagát teszi nevetségessé, aki mostantól előáll a "kétállami" fantommal. A palesztinoknak ideje szembenézniük történelmi kudarcukkal és talán pár generációval később újra nekifutni - nekünk, nyugatiaknak meg legalább ekkora feladat szembenéznünk évtizedek önbecsapásával, kényelmes hazugságaival, tragikus illúzióval.
A média is segít cukorkákat osztogatni a terrort ünneplő palesztinoknak
